Rudolf Steiner és munkássága az okkultizmus jegyében

Rudolf Steinert osztrák polihisztornak tartották, mert munkássága sokrétű volt. Foglalkozott filozófiával, könyveket írt, festett, stb. Ami viszont a blog témájába jobban illeszkedik, az az ezoterikus irányt, amit képvislelt. Az antropozófia és az euritmia megalkotója.

Az antropozófiáról

Lothar Gossmann cikkében leírja, hogy Steiner és az egész antropozófia át van hatva az okkultizmussal és az ezoteriával. A cél a természetfölöttivel való kapcsolat, az én kiüresítése. Rudolf Steiner meglehetősen sok tévtanítást hirdetett, többek között a reinkarnáció tanát is. Olvasta az Akasha-krónikákat, ebből főleg a magasabb én és a szellemi kapcsolat elérése érdekelte.

Hitt a karmában és más keleti tanokban is. A Bibliát meglehetősen sajátságos módon értelmezte, mondhatni a saját szájíze szerint. 

Gál Péter atya könyvében hosszabban foglalkozik Rudolf Steinerrel és az általa képviselt nézetekkel. Egyik helyen ezt írja róla:

"Steiner fáradhatatlan munkálkodásának fő célja és terméke a ,,szellemtudomány'' megírása, előadásokban és csoportjai révén történő terjesztése volt. E megjelöléssel kiadott írásaiból valóban kitűnik, hogy elméleti építményét széles alapokra igyekezett helyezni: megkísérelte egy nagy okkult szintézisbe összefogni a teozófusok révén megismert hinduista és keleti vallási tanokat és a gnózisnak az európai eszmetörténet során megőrzött tanait, valamint a spiritiszta és parajelenségeket, hogy -- szüntelen hangoztatott ,,tudományossággal'' - - egy minél teljesebb okkult világképet mutathasson be. Azt állította magáról, hogy saját intuitív, vagyis inkább látnoki képességei
következtében birtokában van az ún. ,,Akasha krónikának'', ahogyan a hinduk az egész világtörténés lelki színterét elnevezték.

Úgy látszik, Steiner a logika kedvéért jobbnak látta a reinkarnáció
tant kiterjeszteni a bolygókra is...

A luciferi hatásoknak megvan a szerepük az ember fejlődésében. ,,A luciferi hatás révén az ember függetlenné vált bizonyos meghatározott erőktől, amelyeknek azelőtt akarat nélkül átadta magát. Most már saját elhatározása volt. A szabadság a luciferi hatás eredménye. A félelem és hasonló érzések pedig csak kísérő jelenségei a szabadság felé fejlődésnek.''

Akárhonnan is nézhetjük tovább a rendkívüli bonyolultsággal finomított hosszas okfejtéseket e szellemhierarchiáknak az ember további fejlődésére gyakorolt hatásairól, világosan látjuk, hogy Jézus Krisztus hogyan helyezkedik el ebben: a Napszellem egyfajta küldöttének inkarnációjaként, aki ,,példaképnek'' és ,,az emberiség tanítójának'' érkezett. Steiner fontosnak tartja a ,,golgotai misztériumot'', érdekes azonban az, hogy sohasem beszél a húsvéti feltámadásról, pedig az az általa ,,golgotai esemény''-nek nevezett Krisztus-,,mű'' beteljesítése, és az egész keresztény hit alapja. ,,Ha Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek'' -- írja Pál apostol...

Megtaláljuk R. Steiner gondolati és hitvilágában a New Age-re jellemző legtöbb lényegi elemet: a panteizmusba néha átcsapó monizmust (1., 2. elem); a reinkarnációs elméletet (3. elem), az abszolút evolúciót (8. elem), a szinkretizmust (9. elem), az önmegváltást (11. elem), az ezoterikus meditációt (21. elem), a szellemi guruk szerepét...

Steiner iskolájában fontos a meditáció, mint önnevelés, mint az érzékfeletti megismerés és az inspirált állapot, a magasabb állapot felé törekvés módszere (6. és 21. elem). A múltbeli, illetve a természet-felettiben található szellemi
mestereket (24. elem) ô emlegeti a legnagyobb részletességgel.

Sokféle vallástörténeti elemet találunk ebbe az okkult világképbe bedolgozva, így a hinduizmus és különféle ókori hagyományok mellett a gnosztikus munkamódszernek megfelelôen az Ószövetségből és az Újszövetségből is szerepelnek alakok és fogalmak. Az utóbbiak -- ez világosan kitűnik írásaiból -- csak látszólag a zsidó vagy a keresztény vallás fogalmai; ki vannak szakítva a Kinyilatkoztatás világképéből, mondanivalójából és eltérő, más szerepet kaptak Steiner világában.

A Waldorf iskola


Természetesen ez is Rudolf Steinertől származik. Gál Péter könyvében a következő olvasható a Waldorf iskoláról:

"Sokakat azért vonz az antropozófia, illetve a Waldorf-pedagógia, mert alternatívaként értékelik egy olyan világ ellenében, amely funkcionális körökre esik szét, és amelyet nem tart össze egy átfogó perspektíva. Az antropozófia ugyanis egy, az élet minden területére kiterjedő világnézetként mutatja be önmagát, amely egyszerre ígér betekintést a természet és a történelem szellemi háttereibe, a magasabb szellemivilágokba, a művészi érzékenység kifejlesztésével kecsegtet, s minden erejével igyekszik egy ,,spirituális életvezetés'' és egy új társadalmi rend igézetébe vonni a gyanútlan érdeklődőket. Ez az egyik oka, hogy az utóbbi 15-20 esztendôben oly nagy a tolongás a pedagógiai intézményeik (óvodáik, gyógypedagógiai intézeteik) kapui előtt. A Német Szövetségi Köztársaságban minden évben alapítanak egy-két új Waldorf-iskolát. Vonzerejét az is növeli, hogy jelenleg éppen korunk divatáramlatában
van: alternatív iskola, ökológiai mozgalom, gondolkodásunk újra- mitologizálása..., amit erősít az egyoldalú iskolapolitikától való csömör is. A hangzatos szavak és ígéretek mögött azonban nem áll igazán fedezetül egy tudományosan megalapozott világnézet. Jóllehet, kétségtelenül akadnak a Waldorf-iskolának pozitív vonásai is, ám ezekkel szemben a pedagógiai aggályok egész sora áll. Az az okkult gondolkodásmód pedig, amely az egész tanítását áthatja, keresztényként teljesen elfogadhatatlan. S amikor a ,,titkos tudományok'' talaján értelmezik a kereszténységet, az kimeríti a meghamisítás fogalmát.

A Waldorf-iskolákban nincs külön antropozófia-szak, de ezen az alapon tanítanak és nevelnek. Ilyen jellemzője például a gyermek egyéni akaratának, szubjektív választásának szabad érvényesítése, amiért időközben már sok szülő kételkedik abban, hogy valódi nevelés-e az, amikor ,,az az igaz, amit te akarsz''.
A teozófia és az antropozófia egyformán felélesztette és továbbította a régi gnoszticizmus célkitűzéseit és eszményeit, egyúttal a keleti gondolkodási formákhoz fordulva, a keverékből is új keveréket kidolgozva. Közben mindkét irányzat egyszerre akart filozófiának és vallásnak is látszani, ebben is a gnózishoz hasonlítván. Korunk antropozófusai nagy aktivitással mentik át a gnózist a mai ember agyába, kiterjedt munkássággal észrevétlenül teszik alkalmassá a lelkeket a New Age befogadására."

Angolul tudóknak érdemes beleolvasni a szülői levelekbe: https://sites.google.com/site/waldorfwatch/our-experience

Még érdekes cikkek magyarul:



Az euritmiáról


Az euritmia Wikipedia oldala szerint mint mozgásforma fejleszti a testi és lelki funkciókat. Ilyen a mozgáskoordináció, térbeli tájékozódás, beszédfigyelem, figyelem. A hipermotilis gyerekek megnyugszanak, stb. Egyszóval többféle testi és lelki problémára nyújt megoldást, fejlesztő hatása van. Beszélhetünk pedagógiai és terápiás euritmiáról.  

Idézve a szövegből:

"Az antropozófiai művészetben (pl. az euritmiában vagy építészetükben) az a cél, hogy kifejezésre jusson az érzékfeletti világok jelenléte a nyelvi elemeken, a mozgáson és a térbeli kialakításon keresztül.
„Tapogatózó kérdőhangulattal lesi az ember magában a magánhangzók és mássalhangzók, a bolygók és állatkörállások mozgását, hogy a szellemi erők és mozgások nyomára bukkanjon, amelyek Földünk és  az ember formagazdagságát alkották…Hiszen az euritmia folytatni szeretné azt a munkát, amelyet a magasabb lények a születés előtti individualitással, majd az első életkorban a test képzése, a járni, beszélni és gondolkodni tudás érdekében kifejtettek (idézet E. Göbel „Eurithmie im Kindergarten” – Euritmia az óvodában c. írásából).
Az euritmiában és a steineri misztériumdrámában szabályos szellemtáncokat adnak elő."

Az euritmia mint mozgásforma használt a gyógypedagógiában is. Egyéni és csoportos formában használják a lélek, a személyiség fejlődésére. Waldorf óvodákban és iskolákban az euritmia a képzés része. Terápiás céllal "problémás" gyerekeket is próbálnak fejleszteni vele. 

Az euritmia hivatalos honlapja szerint : "Az euritmia kapcsolódni kíván egy olyan fajta új élményhez, amely felszabadítja az embert, kitágítja egészen a kozmoszig, és megpróbálja az örök működő szellemiséget megjeleníteni a mozgásban."

Felmerül a kérdés, hogy ha valóban a cél egy magasabb "szellemi sík" elérése, akkor okoz-e pl a gyerekekben személyiségváltozást, új viselkedésformákat, amik előtte nem voltak jellemzőek?

Tény, hogy Rudolf Steiner sokmindennel foglalkozott, hívhatjuk polihisztornak, azonban keresztény szemmel nézve elítélendő amit tett és terjesztett. 
Az alábbi szavakkal jellemezhető munkássága: okkultizmus, spiritizmus, luciferi, monizmus, gnoszticiuzmus, megtévesztés, reinkarnáció, ezotéria, asztrológia. 

Jézus 2000 évvel ezelőtt megmondta:
 
"15Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. 16Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét? 17Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. 18Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. 19Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. 20Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
Mt 7

Lehetne mág bővebben is fejtegetni mi mindennel foglalkozott Rudolf Steiner, de talán a témában kevésbé járatos ember a Waldorf iskolákkal és az euritmiával találkozik. Steiner műveszeti irányzata vagy éppen a mezőgazdasági technikák már nem érik el a figyelem küszöbszintjét.

Felhasznált források:
http://euritmia.hu/
Gál Péter: New Age keresztény szemmel

Megjegyzések

  1. Szeretettel ajánlom honlapomat az érdeklődők figyelmébe, címe: Waldorf Kritika
    https://sites.google.com/site/waldorfkritika/


    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése